1456. július 22-én Nándorfehérvárnál világraszóló győzelmet aratott a Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg a keresztény Európát meghódítani akaró sokszoros túlerőben lévő török hadsereg felett.

Ennek előzményeként 1453-ban az oszmánok alig 21 éves uralkodója, II. Mehmed (1451-1481) elfoglalta Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom fővárosát, a „városok városát”. Az ifjú uralkodó felvette a Hódító nevet és kihirdette, hogy igényt formál az akkor ismert világuralomra és elindult egész Európát meghódítani.

III. Calixtus pápa keresztes hadjáratot hirdetett és elrendelte, hogy déli harangszó szólítsa imára a híveket a kereszténység védelmében. A pápa felhívása szokatlanul nagy visszhangra talált és minden eddiginél nagyobb – főként csehekből és németekből álló – keresztes had gyülekezett Bécs környékén, de a keresztesek soha nem találkoztak a Hódító seregével. Azokat Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és a hetvenéves itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano), valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt keresztesei, „parasztok, kézművesek, szegény emberek” állították meg Nándorfehérvár falainál.A pápai rendelkezésnek és Hunyadiék győzelmének híre közel egy időben érkezett meg Budára és Bécsbe. Így nem véletlen, hogy a déli harangszó mindennapossá váló gyakorlata rövidesen átértelmeződött, és a köztudatban ma már a győzelem emlékeként él.

Kötelességünk tudatosítani minden honfitársunkban és kültársunkban a déli harangszó egész Európára gyakorolt magyar történelmi jelentőségét.

Érdekességek:

• Dugovics Titusz legendája bár történelmünk és a hazaszeretet példamutató cselekedete volt, mára megkérdőjelezett a hős létezése is. Történészek vitatkoznak ebben a témában is, de vajon fontos-e és milyen formában itt az igazság? A történet, hogy megakadályozta a török lófarkas jelvény kitűzését azzal, hogy magával rántotta a mélybe a vár fokára kapaszkodó török katonát, akár igaz, akár nem hősies jelképévé vált a hazaszeretetnek, amit szerencsére Wagner Sándor megörökített festményén, amit a Budapesti Nemzeti Galériában kéretik megtekinteni minden magyarnak!
• Hunyadi János, a legendás törökverő hadvezér 1456. augusztus 11-én vesztette életét a nándorfehérvári táborban kitört pestisjárványban életének 50. éve körül. Hunyadi származása körül máig viták folynak, amiért egyrészt éppen fia, Hunyadi Mátyás (ur. 1458-1490) korából származó források a felelősek, mivel igyekeztek minél előkelőbb ősöket szerezni a nagy király sokak által vitatott királyi jogaihoz. A történettudomány jelenlegi álláspontja szerint Hunyadi Serba fia Vajk, egy havasalföldi kenéz és Morzsinai Erzsébet fia volt, és 1407 körül látta meg a napvilágot. A legendák kedvelői számára azonban sokkal tetszetősebb az a történet, miszerint Erzsébet gyermeke – állítólagos – szeretőjétől, Luxemburgi Zsigmond királytól (ur. 1387-1437) származott, és Vajk csak az ő „parancsára” viselte gondját a gyermeknek. A Hunyadiak legendás történetét és a kor világát hihetetlenül izgalmas regényben foglalja össze Bán Mór, aki a történelmi tényeket és vitákat az általa legigazabbnak gondolt történetben adja át az olvasónak. Nem lehet lerakni az igen vaskos köteteket. Jó szórakozást!
• Kapisztrán Szent János itáliai teológus, hitszónok, inkvizitor, a nándorfehérvári hőse, Magyarország védőszentje 70 éves korában nem sokkal a diadal után a táborban dúló pestis áldozata lett. Betegágyán a Újlakon maga V. László király is meglátogatta. Kívánságára a pápától küldött kereszttel ékesített ruhában temették el. 1690-ben XVIII. Sándor pápa szentté avatta. Bár holtteste a török uralom zavaros éveiben örökre eltűnt, a magyar katolikus egyház ma is saját szentjeként emlékezik rá.
• A Kossuth Rádióban 1928. április elseje óta minden délben megszólal a harang. 2000 pünkösdjétől minden héten más település harangja köszönti a delet. Nagy közönségsiker és remek kalauz a két kötetes Harangkönyv CD melléklettel, amelyekben a harang- és templom történeteken túl, fényképekkel gazdagon illusztrálva bemutatják a településeket is.

Turisztikai kapcsolódások:

A nándorfehérvári csatához és a török időkhöz kapcsolódó városaink ma Szerbia területén vannak, de több utazási iroda szervez utakat ezen csodás magyar történelmi helyekre, sőt egyénileg is bátran összeállíthatók programok például csillagtúra formájában a legdélebbi magyarlakta település, Székelykeve falusi turizmus szállásközponttal.

Ötletként álljon itt egy rövid négy napos programtervezet, amelyről később részletes úti beszámolót írok:

• 1. nap: 440 km
  • Budapest
  • Szabadka
  • Palics
  • Újvidék
  • Pétervárad
  • Székelykeve
• 2. nap: 100 km
  • Belgrád – Nándorfehérvár
  • Zimony: Millenniumi torony
  • Hertelendyfalva
  • Székelykeve
• 3. nap: 400 km
  • Szendrő
  • Kis- és Nagy-Kazán Szoros és a Vaskapu
  • Galambóc
  • Székelykeve
• 4. nap: 450 km
  • Nagybecskerek
  • Elemér
  • Zenta
  • Budapest

 Hamarosan jelentkezem az útleírással!

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!