avagy mi lett volna, ha 486 éve augusztus 29-én máshogy zajlanak a csata eseményei?

Augusztus 29. – A mohácsi csata emléknapja

Újrajátszható a csata korhű környezetben és katonai felszerelésben küzdő seregekkel, és csak a játékosok ügyességén és eszén múlik, mi történik, “hogyan változtatható meg a történelem kereke”…… Baltavári Tamás történész a Total War stratégiai játék motorjával alkotta meg a mohácsi csata 3D animációs szimulációját, amely a Magyar Nemzeti Digitális Archívum Magyar történelmi csaták 3D-ben című sorozat része. A virtuális játékot oktatási segédanyagként is lehet majd használni.

Lássuk csak a lehetőségeket:

Rövidített, vágott 3D bemutató (6:16 perc):

…és hogyan emlékezünk ma a valóban megtörtént tragédiára a helyszínen – a Mohácsi Emlékparkban?

A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található Mohácsi Történelmi Emlékhely húsz méter átmérőjű, üvegkupolával fedett, koronát formázó négyszintes fogadóépületében is megtekinthető az animációs film, de a hely személyes meglátogatása borzongató történelmi és hazafias érzelmeket bolygat meg a lelkünkben.

Az emlékpark területén öt tömegsírt találunk, rendszertelenül elhelyezve több mint 400 hős férfi holttestével.

A tömegsírok között kopjafa formájú fából faragott szobrokat találunk II. Lajos király, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, Szulejmán szultán és sok-sok névtelen hős vitézt megszemélyesítve. Ők 14 000 elesett magyar katonára emlékeztetnek bennünket.

1526. augusztus 29.

Ezen a napon zajlott le a mohácsi csata a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között, magyar vereséggel. A Mohács határában megvívott csatát a későbbi történetírásunk úgy emlegette, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”.

Miután 1521-ben török kézre került Nándorfehérvár, megnyílt az út Magyarország belsejébe. 1526 tavaszán indult el újra seregei élén I. Szulejmán az ország felé. Már a törökök átkeltek a Száván, amikor a királyi haditanács kinevezte Tomori Pált, a köznemesi származású, ferences szerzetest és Szapolyai Györgyöt a magyar sereg két fővezérévé. Tomori a Drávánál akarta feltartóztatni a törököket, a haditanács viszont a mohácsi síkot választotta a csata színhelyéül.

1526. augusztus 29-én egy hozzávetőlegesen 25 ezer főnyi magyar sereg állt szemben a közelgő 60 ezres, jól szerevezett török sereggel. Szeged közelében várakozott Szapolyai János, az erdélyi vajda további, közel 25 ezres sereggel, azonban alapvetően tétlen maradt. Feltehető, hogy haderejét már az elkövetkezendő királyválasztási küzdelemre tartogatta.

A csata augusztus 29-én délután 3 és 4 óra között kezdődött, amikor Tomori Pál megadta a jelet a támadásra. Az alig kétórás csatában elesett II. Lajos és csatatéren vesztette életét a két fővezér, valamint számos magyar főrend és egyházi méltóság is, összesen 14 ezer magyar hős. A mohácsi síkon a magyar had katasztrofális vereséget szenvedett a törököktől. A vesztett csata utáni csapások sok tekintetben évszázadokra meghatározták az ország sorsát, a mohácsi vész a független magyar királyság pusztulásának és az ország hanyatlásának szimbólumává vált.

A mohácsi csatát nem lehet önmagában vizsgálni, sokkal inkább csomópontnak kell tekinteni. Mohács végelszámolás volt, az akkor már másfélszáz esztendeje kisebb-nagyobb megszakításokkal zajló háború végelszámolása. A Magyar Királyság a maga alig 4 millió lakójával, Mátyás király halála óta folyamatosan hanyatló gazdaságával, korszerűtlen hadseregével nem mérkőzhetett meg a nálánál területileg ötször, lakosságát tekintve hatszor nagyobb Oszmán Birodalom.

Mohács a Magyar Királyság középkori történetének lezárása, de kezdete is egy másik korszaknak, a 150 éves török hódítás korának. Azzal, hogy az uralkodó, II. Lajos odaveszett, s vele az ország vezetőinek jelentős része, új hatalmi rend kialakulása vette kezdetét. A két nagyhatalom, a Habsburgok és a Porta közé ékelődött Magyarország még jobban belesüllyedt a pártküzdelmekbe, melynek egyenes következménye lett a kettős királyválasztás, majd ezzel együtt az ország két illetve három részre szakadása. A bomlási folyamatot betetézte Buda elvesztése 1541-ben, amelynek eredményeként az oszmánok tartósan megvetették lábukat az országban, beékelődve a korábbi két országrész közé, és másfélszáz esztendőre állandósítva a háborús állapotokat.

A virtuális játék nem a valóság, bár hihetetlenül közel visz az eseményhez, mégis személyesen kell átélni, érezni a hely szellemét, ezért feltétlenül el kell látogatni Mohácsra valamikor!

Teljes, vágatlan 3D bemutató:

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!