A Zsolnay gyár meséjét Zsolnay Miklós kezdte írni, amikor 1854-ben a lukafai keménycserép manufaktúrából megalapította a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát és idősebbik fia, Ignác nevére íratta. Zsolnay Ignác 10 évig vezette a kezdetleges kézi üzemet, ami csupán helyi piacra termelt és mindössze 8-10 a kereskedelmi tömegáruk versenyétől elszegényedett fazekast foglalkoztatott kőedényeket, épületkerámiákat és vízvezetékcsöveket gyártva.

Az elárverezéstől Zsolnay Vilmos mentette meg az üzemet, amikor 1865-ben átvette Ignác bátyjától a vezetést. Az üzem ezután fejlődött világhírű gyárrá az 1870-es évek közepére. Ignác viszont kivándorolt, Bukarestben próbált szerencsét. Vilmos mindhárom gyermekét bevonta és valódi családi vállalkozást hozott létre, amelyben mindenkinek saját feladata, szerepe volt. Zsolnay Júlia és Teréz tervezőművészek voltak, Miklós pedig kereskedő, aki már nagyon fiatalon, 16 évesen apja mellett a gyár kereskedelmi vonalát irányította. Az utánuk következő generáció már a kettős Zsolnay nevet viseli: a Mattyasovszkyak és a Sikorskiak. Teréz és Júlia férjeiről kapták a nevüket. Teréz férje volt Mattyasovszky Jakab, geológus, Júlia férje pedig Sikorski Tádé, lengyel származású építészmérnök. Általuk a család két ágra oszlott. Az ő gyermekeik és unokáik a jelenlegi Zsolnay örökösök.

Folyamatos kísérletek és fejlesztőmunkák folytak, és az üzem annyira a család életének részévé vált, hogy a lakóházaikat is a gyár területén építették fel.

A gyár első elismerését az 1873-as bécsi világkiállításon érte el, ahol Zsolnay Vilmost Ferenc József tüntette ki, emellett bronzérmet és elismerő oklevelet is nyert.

Zsolnay Vilmos fantasztikus és szívós kísérletező volt lányaival együtt, így alkották meg azokat a ma is világhírű és különleges termékeket, mint

• Zsolnay lányok által tervezett magyaros és perzsa stílusú díszítményeket,
• eozinmázas szecessziós kerámiákat,
• majolikaképeket,
• különböző máztechnikákkal készült kerámiákat (elefántcsontszínű máz),
• népi motívumokkal díszített fazekasárukat,
• finom mívű díszkerámiákat,
• bútorbetétnek gyártott csempéket,
• falburkoló és egyéb, építészeti kerámiákat.

Az 1878-as párizsi világkiállításon a Zsolnay kerámiák elnyerték a kiállítás aranyérmét, a „Grand Prix”-t, Zsolnay Vilmos pedig megkapta a Francia Becsületrendet.

1900 márciusában, apja halálakor Zsolnay Miklós átvette a gyár vezetését. A képzett, több nyelven beszélő, művelt üzletember a gyár termelését a maximális kihasználtságát és az elérhető legnagyobb nyereség szempontjából határozta meg. Míg apja korábban többnyire a művészeti munkák felé fordult, addig Miklós a kevésbé nyereséges díszmű mellett a jól jövedelmező építészeti kerámiával és ipari porcelánnal a Zsolnay-gyárat hozott létre. Miklós irányítása alatt az ipari termelés került túlsúlyba.

A világméretű iparosodás és az I. világháború következében a díszmű- és az építészeti kerámiagyártás szinte teljesen megszűnt; helyette csak a hadi célokat szolgáló ipari porcelán, főként elektromos szigetelők gyártása folytatódott. A trianoni békeszerződést követően elvesztették piacaik és nyersanyaglelőhelyeik túlnyomó részét, valamint a kialakult általános válság és elszegényedés a Zsolnay gyárat is nagyon rosszul érintette. Mindezt tetézte Zsolnay Miklós folyamatosan elhatalmasodó betegsége.

Miklós 1922-ben bekövetkezett halálakor a család töretlenül tudta átvenni az irányítást, tekintettel arra, hogy szinte mindenki itt élt és ezzel foglalkozott.

Mivel a fennmaradást a porcelánra való átállás jelentette, a porcelánszigetelők mellett megkezdték az étkezési porcelánedények gyártását.

Az 1929-33-as világgazdasági válság következtében a gyár termelése a felére esett vissza (200 dolgozót bocsátottak el és a heti munkaidőt 3 napra csökkentették). Az üzem csak a harmincas évek második felében érte el azt a szintet, amikorra mind a hazai, mind a külföldi kereskedelemben versenyképessé vált. A második világháború alatt a termelés ismét visszaesett, majd szünetelt. A gyár 1948-ban állami tulajdonba került.

Az első ötéves terv idején főleg ipari porcelánt gyártott az akkori nevén Pécsi “Zsolnay” Porcelángyár Nemzeti Vállalat. A villamosítás és iparfejlesztés igényeinek kielégítésével 1953-ban újra megkezdték a használati edény- és díszmű porcelán előállítását, illetve hozzáfogtak a pirogránit modern stílusának kialakításához. 1955-ben újraindult a kályha- és épületkerámia gyártás. A gyár 1963-ban elvesztette önállóságát és É. M. Finomkerámia-ipari Országos Vállalat Pécsi Porcelángyára elnevezés mellett közvetlenül irányított gyáregységgé minősült vissza. A Zsolnay nevet és márkát a gyár 1974-től Mattyasovszky-Zsolnay Margittal történt megállapodás alapján használta ismét.

Az 1980-as évektől a fejlesztés fontos lépéseként növelték az edényáru gyártását. A díszáruk iránti hazai kereslet fokozatos növekedésével párhuzamosan nyíltak meg a vidéki márkaboltok és a Zsolnay gyár exportügyletei egyre több országra (Anglia, Ausztria, Olaszország, NSZK, Dánia, Finnország, Svédország, Görögország, Japán, Dél-Korea, Irak, Irán) terjedtek ki.

Az 1989-1990-es években mind a hazai, mind a nemzetközi piacon beszűkülés mutatkozott. Az ország súlyos gazdasági helyzete, a piacorientáció fokozódó szerepe a gyár életében is bizonytalanságot okozott.
A rendszerváltás után a Zsolnay Porcelángyár Rt. három különálló cégre vált szét:

• Ipari Porcelán Divízió, melynek feladata az alapanyag és energia ellátás, valamint a nem műemlék jellegű ingatlanok bérbeadása,
• Pirogránit– és Edény-Dísztárgy Divíziók összevonásával megalakult a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt.
• Zsolnay Örökség Kht. feladata a gyár területén található műemlékek és műemlék jellegű ingatlanok kezelése és felújíttatása. 

Érdekesség: 2008 szeptemberében megállapodást kötött a svéd IKEA és a Zsolnay gyár, mely szerint 2009-től hét éven keresztül a bútorforgalmazó cég beszállítója. Évente 5000 tonna porcelánterméket fognak leszállítani, így az évi 1,1 milliárdos bevételüket megháromszorozzák. Az új porcelántermékeket egy teljesen új gyárban fogják készíteni a pécsi ipari parkban, melynek a költségeit az állam és Pécs önkormányzata állja.

A Zsolnay családról készült dokumentumfilmek itt lelhetők fel.

VISSZA A ZSOLNAY NEGYED LÁTOGATÁSÁHOZ

Csaba fiamnak ajánlom és küldöm ezt a honi tudást Amerikába.

Edison szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként 1884-ben a „hallom” szóból származó HALLÓ szót, amely a telefonálásnál azóta az egész világon elterjedt.

A „Halló” szó nem azonos az angol „Hallo” = helo üdvözlő szóval, ezt már Edison is és Puskás is több helyen megerősítette.

Tovább »

Köszönöm szépen a csodálatos Zsolnay ajándékot

és a kellemes sétákat.

Óriási élmény Pécsett az ipari műemlékként felújított csodálatos kulturális központ. Megismerve kissé a gyár és a Zsolnay család történetét, valóban méltó felújítást és funkciókat kapott ez a több mint 150 éves örökségünk.

A Zsolnay márkanév a hagyomány, az egyediség, a művészi érték és az állandó megújulás jelképe, ami hosszú története során mindig tudott kora számára valami újat és meghatározót mondani.

Ez történt most is és büszkék lehetünk a műre, amit nemcsak hogy érdemes meglátogatni, hanem kötelességünk mindenki számára ismertté tenni és bemutatni. 1853-tól a gyár működése folyamán magához vonzotta az adott kor neves tudósait, művészeit, építészeit, köztük olyan hírneves alkotók vettek részt a gyár munkájában, mint pl. Rippl-Rónai József, Victor Vasarely, Lechner Ödön és még sokan mások. A mai újjászületés alkotói szintén beírhatják magukat a történelembe, amikor 11 milliárd forintból újra életre keltették a porcelánmanufaktúra épületeit az 5 hektáros területen.

Több órás program a Zsolnay negyed területének bejárása, amely idő alatt eltűnődhetünk a 150 éves Zsolnay családi régmúlt történetén, bebarangolhatjuk a különböző korokban épült gyárépületeket, ahol ma kulturális és művészeti funkciók találtak helyet. A régi gyárépületek fantasztikusan ötletesen újjávarázsolt épületei, a terek, a parkok és a gyárkémények hangulata visszaröpíti a látogatót a múltba, amit érdemes megismerni, hogy a jelen sétája ne csak a lelket gyönyörködtető élmény, hanem a szellemet gyarapító tudás is legyen.

A Zsolnay gyár meséjét Zsolnay Miklós kezdte írni, amikor 1854-ben Tovább »

Édesapámnak ajánlom ezt a kirándulást

születésnapjára szeretettel.

Az orfűi völgy mélyén folydogáló patak három kis falut font össze:

• Orfűt,
• Mecsekrákost,
• Tekerest.

A keleti oldalvölgyekbe további két falu,

• Bános és
• Mecsekszakál települt.

A hatvanas években ezt a területet egységes üdülőterületté formálták, amelyet ma Orfű néven ismer az ország.

A Mecsek hegység oldalából folyó karsztvizet egy völgyzáró gáttal felfogva felszíni víztározót hoztak létre az orfűi völgyben, amely négy tóból álló tórendszert alkot összesen 113 hektár vízfelülettel……… Tovább »

A legenda szerint II. József, a „kalapos király” 1790-ben megkóstolta egyik orvosának, dr. Zwacknak az emésztést elősegítő, gyógynövényekből összeállított gyomorkeserűjét, akkor a következőket mondotta: „Dr. Zwack, das ist ein Unicum.” (Zwack úr, ez unikum!)

A likőrt 1883-ban szabadalmaztatta a Zwack J. és Társa, a recept létrejöttét azonban a gyártó még korábbra, 1790-re teszi. Zwack József 1840-ben Budapesten a Marokkó Udvarban nyitotta meg a mára világhírűvé vált szeszgyárát, amely abban az időben több mint kétszáz féle italt gyártott.

Az Unicum címkéjén szereplő vörös kereszt használatához a Nemzetközi Vöröskereszt engedélyére volt szükség. A túl bonyolult engedélyezési eljárás miatt így lett a kereszt arany színű , a háttere pedig piros.

Az 1905-ös híres plakáton még piros…később aranyra változott.

Tovább »

Paraolimpia London 

2012. augusztus 28-szeptember 9.

Aki nem ismeri, annak magasztos élményt fog nyújtani ennek a honfitársunknak az életútja.

A képen az 1932-es Los Angeles-i olimpia aranyérmes magyar vízilabda csapatát látjuk:

Ivády, Bródy, Vértesy, Németh, Homonnai, Keserű és Halassy Olivér.

Csak a második pillantásra vesszük észre, hogy a sor végén álló 23 éves Halassy Olivér bal lába térd alatt hiányzik. Kétszeres olimpiai bajnok, háromszoros Európa-bajnok vízilabdázó, Európa-bajnok gyorsúszó, mindkét sportágban többszörös magyar bajnok. Nem volt még paraolimpia, mégis ő a világ első mozgássérült olimpikonja. Amerikában már filmet csináltak volna róla. Itt én írok róla. Nem ugyanaz a kettő…

Tovább »

1456. július 22-én Nándorfehérvárnál világraszóló győzelmet aratott a Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg a keresztény Európát meghódítani akaró sokszoros túlerőben lévő török hadsereg felett.

Ennek előzményeként 1453-ban az oszmánok alig 21 éves uralkodója, II. Mehmed (1451-1481) elfoglalta Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom fővárosát, a „városok városát”. Az ifjú uralkodó felvette a Hódító nevet és kihirdette, hogy igényt formál az akkor ismert világuralomra és elindult egész Európát meghódítani.

III. Calixtus pápa keresztes hadjáratot hirdetett és elrendelte, hogy déli harangszó szólítsa imára a híveket a kereszténység védelmében. A pápa felhívása szokatlanul nagy visszhangra talált és minden eddiginél nagyobb – főként csehekből és németekből álló – keresztes had gyülekezett Bécs környékén, de a keresztesek soha nem találkoztak a Hódító seregével. Azokat Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és a hetvenéves itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano), valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt keresztesei, „parasztok, kézművesek, szegény emberek” állították meg Nándorfehérvár falainál.A pápai rendelkezésnek és Hunyadiék győzelmének híre közel egy időben érkezett meg Budára és Bécsbe. Így nem véletlen, hogy a déli harangszó mindennapossá váló gyakorlata rövidesen átértelmeződött, és a köztudatban ma már a győzelem emlékeként él.

Kötelességünk tudatosítani minden honfitársunkban és kültársunkban a déli harangszó egész Európára gyakorolt magyar történelmi jelentőségét.

Tovább »

Kevesen tudják, pedig valóban európai színvonalú település a több mint 1200 présház-borospincéivel, melyek 24 utcában helyezkednek el. A pincefalu a népi építészet csodálatos ékköve.

A földrajzi terület szőlő és gyümölcstermesztésre alkalmas vidék, ahol a homokos feltalaj lösz altalajt rejt maga alatt, mely kiemelkedő minőségű, jellemzően vörös borokkal hálája meg gazdái munkáját. A pincefalu településszerkezete egyedülálló: a présházak egy külön települést alkotva a gazdák lakóhelyétől teljesen elkülönülten – a településtől mintegy három kilométerre – helyezkednek el. Csáky Imre érsek az 1728-ban kelt szerződésben, írásban kötelezte a török utáni elnéptelenedett területre betelepített, még ma is 85 %-ban itt élő svábokat a szőlőtermelésre. A szőlőből dézsmát, a borból tizedet kellett szolgáltatni a földesúrnak, aki a kalocsai érsek volt. Ekkor a szőlőskertek és a pincék a maitól délre, Hild területén helyezkedtek el, az ott található barlangrendszerben. Az első présházakt vályogfallal, deszkaoromzattal és nádtetővel készültek. Ezekből csak 1-2 maradt mára fenn. A Pincefalu legrégebbi ma is álló présháza 1840-ben épült.

Később a harmincas-negyvenes években rengeteg pince épült már téglából és cserépfedéssel készültek, díszítő motívumként a szőlő és a nap jelent meg, persze már az új technológiával. A pincék átlagosan 20-70 méter hosszúak, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük.

Aki még mindig nem tudja melyik ez a település, vagy még nem járt arra, jó szívvel ajánlok egy szárnyashajós kirándulást……… Tovább »

Fergeteges meglepetésben volt részünk a minap, pontosabban éppen Pünkösd vasárnapján, amikor hajdúszoboszlói barátaink nagy titkolózás közepette különleges buliba vittek minket. Már hetekkel korában beharangozták a meglepit, és az utolsó pillanatig senkinek nem árulták el a titkukat, hiába próbáltuk minden eszközzel kicsalni belőlük. Tovább »

Tokaj világhírneve és a Bodrog folyó csodálatos tája hosszú évek óta visszavonz a vidékre.Hol evezni, hol túrázni, hol a Téka táborba, máskor pedig nosztalgia vonatozva jártam itt.

Idei vízitúránk élményét szeretném megosztani azzal a szándékkal, hogy kedvet csináljak ehhez a csodálatos vidékhez. A virtuális túra végén eseménynaptárban lehet izgalmas programokhoz időpontot találni.

Tovább »