UTAZÁSI, KIRÁNDULÁSI ÉS GASZTROMÓMIAI ÉLMÉNYBESZÁMOLÓK

Kedves Olvasóm!

Szeretettel meghívlak egy kirándulásra, utazásra vagy éppen kulináris élvezetekre.

Ajánlom élménybeszámolóimat utazásaimról, és szívesen fogadom kérdéseidet, megjegyzéseidet. Írj, kérdezz bátran!

Kellemes olvasást kívánok!


A legutóbbi bejegyzések böngészéséhez görgess le, vagy kattints ide!

Tokaji aszú

“Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél.”

„Az aranysárga nedű Tokaj városáról kapta nevét, ahol egy véletlen folytán, egy elhúzódott szüretnek köszönhetően jöttek rá az aszúbor készítésének titkára. A legenda szerint Lorántffy Zsuzsanna az udvari papját bízta meg a szőlőszürettel, azonban az egész novemberig elhúzódott a háborús helyzet miatt, így a tőkén maradt szőlőszemek összeaszalódtak. A szüretet követően a bort tufába vájt kőpincékbe rejtették nehogy azt az ellenség megtalálja, s amikor az aszottra érett szemekből készült bort megkóstolták, akkor olyan fenséges ízt és zamatot éreztek, mint amit előtte még sohasem. A legenda szerint így született meg 1630 táján a tokaji aszú. A finom bornak gyorsan híre ment egész Európában, így a pápák és Európa uralkodói is – XIV. Lajostól I. Péterig – mind asztalukra parancsolták a nemes nedűt.

XIV. Lajosnak, a Napkirálynak kedvenc italává vált a magyar borkülönlegesség, aki, amikor azt megízlelte, a következőt mondta: „Vinum regnum, rex vinorum”  = A borok királya, a királyok bora, mely azóta elmaradhatatlan jelmondata lett minden üveg tokaji aszúnak.

A kor neves tudósa, Paracelzus még meg is vizsgálta, mivel az a hír járta, hogy a magyarok aranyat tesznek a borba, attól olyan szép sárga színű.

Vizsgáljuk meg mi is milyen titkokat rejt ez a magyar csoda!

Világhírű HUNGARIKUM Tovább »

Nincs megjegyzés

Kis magyar üdülési csekk történelem

Magyarországon 1998 óta létezik üdülési csekk. A svájci (1939) eredetű rendszer szerte a világon elterjedt. Nálunk a francia (1988) mintát vették alapul és némileg pótolni lehetett a lényegében megszűnt „szakszervezeti üdülést”. Tovább »

Nincs megjegyzés

Székelyföldi csodák télen

Többször jártunk már Erdélyben és azon belül Székelyföldön is, de régen terveztük, hogy elmegyünk a Madarasi Hargitára síelni valamelyik télen. Amikor elkezdtük tervezni az utat, még nem sejtettük, hogy ekkora hideg és ennyi sok hó lesz………………. Tovább »

Nincs megjegyzés

Szép kártya a SZÉP kártya!!!!!

Még a csapból is Széchényi Pihenő Kártya hirdetés folyik, mégis rengeteg tévinformáció, félreértés és reklamáció terjed szájról szájra a közösségi médiában. Manapság nagy divat kellő informálódás nélkül azonnal felháborodni, kritizálni.

Aki pontosan utána akar nézni, sok időt igényel a keresgélés, bár több helyen rengeteg, sőt túl sok információ található erről a témáról, ezért elveszítheti az ember a türelmét.

Összegyűjtöttem a legfontosabb tudnivalókat felhasználók, elfogadóhelyek és munkáltatók számára.

Információim tömörek és egyszerűek, mint a Széchenyi Pihenő Kártya.

SZÉP kártya információk Tovább »

Nincs megjegyzés

Torkos csütörtök után mi következik?

Torkos vagy Mozgós Péntek?

…….vagy éppen Böjti Wellness?

 

Nem elég, hogy a magyar hagyományok megengedik, sőt kötelezővé teszik a Torkos Csütörtöki zabálást, ügyes marketing fogásként egyesek Torkos Pénteket hirdetnek, sőt egész hétvégi dőzsölésre hívnak további akár 50 %-os kedvezményekkel.

Nekem szimpatikusabb egy másik immár wellness megoldás, amikor a Torkos Csütörtököt a Mozgós Péntek követi, amikor az akcióhoz csatlakozó fitnesz- és konditermek, sportlétesítmények, szállodák sport- és wellness központjai valamint gyógyfürdői a napi belépő árából 50 százalék kedvezményt nyújtanak a mozogni vágyó vendégeknek.

Ilyen lehetőségek kínálnak az alábbi honlapok:

Másik remek megoldásként javaslom, hogy a 40 napos böjti időszakban a ma divatos Wellness programokon vegyünk részt, ahol akár természetgyógyászok ajánlásával javasolják a szervezet tavaszi méregtelenítését a különböző kúrák széles tárházával. Szükségünk van rá!

 

Nincs megjegyzés

Lassan vége a farsangi időszaknak! Ki hova megy torkoskodni csütörtökön?

Az idén nagyon rövid a farsangi időszak.

 
Kevés idő volt bálozni, mulatozni.

Manapság nem trendi a maskarázás, jelmezbálozás. Nemrégiben még szerveztem farsangi házibulikat, ahol nagyon jókat mulattunk a barátainkkal. Minden évben megrendeztem és persze mindig mindenki le akart beszélni, hogy olyan ciki, meg már öregek vagyunk és egyébként is – kinek van erre ideje, energiája. Nem hagytam magam, és ahogy közeledett a jelmezbál ideje, mindenki egyre lelkesebben keresgélte az ötleteket, varrt, alkotott. És a végén mindig óriási buli volt.

Milyen jól szórakozunk még ma is ezeken a régi jelmezes fotóinkon!

Farsangkor nem divat ma már jelmezbe öltözni, alakoskodni. (Helyette alakoskodunk egész évben.)

Úgy működünk felnőttként, ahogy a Kisherceg üzletembere mondja:

Én komoly ember vagyok, én nem fecsérlem léhaságokra az időmet!

 

…de hogy is van ez a torkoskodással?!!!

Február 23-án Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére 2006 óta évente felelevenítetik a torkos csütörtök néphagyományát. 2010-ben már több mint 1300 étteremben mintegy 200 ezer vendég torkoskodott 50 % kedvezménnyel.

Remek és követendő akciónak tartom ezt, és szeretnék némi kulturális, hagyományőrző tudással én is hozzájárulhatni az élményhez. Tovább »

Nincs megjegyzés

Valentin, azaz Bálint napja

A katolikus naptár szerint február 14. Szent Bálint napja. Újabban mégis azt hirdetik lépten-nyomon idehaza, hogy Valentin napja, pedig Valentin magyarul Bálint. A nyugatról érkező új szokás szerint ez a „szerelmesek napja”, ami szintén Szent Bálintnak köszönhető, ő ugyanis többek között a jegyesek védőszentje. Többek között, mert a fiatal házasoké, az epilepsziásoké és a hasfájósaké is.

Ki volt hát ez a Valentin, azaz Bálint?  Tovább »

Nincs megjegyzés

Személyes Utazásaim Tárháza